🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > illetéktelen szentelés
következő 🡲

illetéktelen szentelés: az egyházi rend szentségének →illetékesség nélkül történő kiszolgáltatása és felvétele. - Aktív alanya csak püspök, passzív alanya más is lehet. Az ~sel kapcsolatban a CIC 4 tényállást büntet: 1. a pápai megbízás nélküli pp-szentelést (1382.k.); 2. a pápai megbízás nélküli pp-ké szentelődést (uo.); 3. más alárendeltjének →elbocsátó nélkül pappá v. diákonussá szentelését (1383.k; a saját alárendeltjeit a pp. saját jogon szentelheti); 4. az ilyen szentelődést (uo.). - Az 1. és a 3. fajta bűncselekményt csak pp. követheti el. A pápai megbízás nélküli pp-szenteléskor a társszentelő pp-ök szükséges közreműködőknek tekinthetők, így ugyanaz a büntetés vonatkozik rájuk is (1329.k. 2.§). Hogy az ilyen „pp-szentelés” a kat. egyh-ban érvényes-e, ill. az Egyh-nak van-e hatalma arra, hogy annak érvénytelenségét elrendelje, erről újabban különbözők a vélemények. - A pápai megbízás nélkül pp-öt szentelő pp. és az, akit ő szentel, az Ap. Sztszéknek fenntartott, önmagától beálló kiközösítésbe esik. - Az elbocsátó nélkül papot v. diákonust szentelő pp. büntetése, hogy 1 évig tilos az egyh. rend szentségét kiszolgáltatnia (1383.k.). Ez a büntetés önmagától beálló, jóvátevő büntetés. Akit így szentelnek pappá v. diákonussá, az szintén önmagától beálló büntetésként fel van függesztve az így felvett rend gyakorlásától (1383.k.). E.P.

Erdő 1991:523.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.